A termesztett növényeink mintegy 70%-a rovarmegporzású, amelyek közül sokat nap mint nap fogyasztunk. Beporzók, vagyis méhek, darazsak, dongók, zengőlegyek, pillangók nélkül a boltok polcain található élelmiszerek kínálata jelentősen csökkenne. Ezért "munkájuk" pótolhatatlan.
A méhek életmódjuk alapján két csoportra oszthatók: szociális, családban élő és magányos méhekre. A méhfajok mintegy 70%-a a talajban, míg 30%-a természetes vagy mesterséges üregekben fészkel. A magányos méhek nem védik aktívan a fészküket, ezért nem agresszívek, és az ember közelsége sem zavarja őket. Testméretük általában kisebb a háziméhhez képest. Üregeiket, amelyekbe ivadékaikat teszik, természetes anyagokkal, sárral, földdel, levelekkel, vagy hártyaszerű váladékkal fedik be.
Februárban egy nemzetközi kutatáshoz csatlakoztam, amely a városi beporzók megfigyelését és a városi biológiai sokféleséget célozza. Budapest mellett részt vett benne Bécs, Torino, Miláno, Cape Town és Johannesburg is. Ez az UrbanBee Budapest projekt., amelynek keretében a méhhotelről minden héten fotót kellett küldenünk, hogy kik költöztek bele. Örömmel láttam, hogy Kispestről összesen hatan vettünk részt ebben a projektben.
A méhhotelemről készített videon egy Pompilidae családba tartozó darázs látható, amely nagyon jó vadász, más ragadozókat, akár pókokat is elkap, és prédaként használja a kicsinyeinek. Képesek sok pókot is betuszkolni az üregekbe nekik. De sok üreg már foglalt, így mások, méhek is laknak benne.
Kattintson IDE a videó eléréséhez!
