A hit tartott életben – mondtad mindig, amikor arról meséltél, hogyan élted túl a megpróbáltatásokat, amikor huszonévesen Tiszabökényből a Gulágra hurcoltak. Ez tartotta a lelket benned akkor is, amikor napokig nem volt más élelmed, mint egy fej fokhagyma, ahogy gyalogoltál a jeges hóban. Mindig hittél benne, hogy hazatérhetsz. Így is lett.
1970-ben költöztél Kispestre, itt alapítottál családot, és itt lettél a kerületi közélet aktív szereplője, Kispest egyik legrégebbi civil szervezetének, egyesületünknek, a Kispesti Társaskörnek egyik alapítója is. A Kispest-Központi Református Egyházközség presbitereként, majd gondokaként dolgoztál, az egyházközség közösségi házának megépítésében elévülhetetlen az érdemed.
Melegséggel tölti el a szívemet, hogy pici emléket talán mi is tudunk hagyni Rólad a kispestieknek, hisz nem mindennapi élettörténetedről kisfilmet és egy kis könyvet is készítettünk. A Málenkij robotra hurcoltak emlékművének avatásán emlékszem, nem szóltál, csak megszorítottad a kezem. Nem feledem soha. Erőd, tartásod és méltóságod ugyanolyan iránytű számunkra, mint könnyedséged és jókedved, amellyel a régmúlt időkről meséltél, a saját készítésű borod mellett.
100 év. Isten Veled, Kálmán bátyánk! Köszönünk mindent!
További képek és forrás: facebook.com/doditygabriella