– Ügyfelem igen türelmes volt. Két éve húzódik ez az ügy, pedig hónapok alatt bedarálhattuk volna őket – mondta beszélgetésünkkor Palágyi György ügyvéd, Lakatos József vállalkozó jogi képviselője Zitára és családjára utalva. Kérdésünkre, hogy most elkezdődik-e a bedarálás, igenlő választ kaptunk.
Csatorna-ügy
A tanárnő és családjának élete akár a megvalósult magyar álom is lehetne: Zita párjával és lányával a saját, évtizedes munkával épített-szépített budapesti kertes házukban lakik a XIX. kerületi Rákóczi utcában. Semmi luxus, ám a vidám színekkel és a Gábor alkotta bútorokkal valódi otthont hoztak létre. Mire elkészültek mindennel, akkor kezdődött az a rémálom, amelyről cikkünk szól.
Zita örökölte a kispesti házat, így azt a helyzetet is, hogy a szennyvizük nem az utca alatt futó fővezetékre van rákötve, hanem a szomszédos, akkor még önkormányzati tulajdonú telekre megy át és onnan ömlik az utcafront alatt húzódó csőbe. Még a pandémia előtt történt, hogy a szomszédos ingatlant, egy saroktelket az Ady Endre és a Rákóczi utca találkozásánál eladta a kispesti önkormányzat. Az adásvétel körülményeiről már korábban írtunk. A lényeg, hogy az ingatlan gazdája végül L.-né M. E. lett, Lakatos József vállalkozó felesége, aki az önkormányzat mondhatni „udvari beszállítója”.
A vállalkozó neve számos korrupciógyanús ügyben felbukkan, amelyek mind a Gajda Péter vezette XIX. kerületi önkormányzathoz kapcsolódnak és amelyekben a Nemzeti Nyomozó Iroda jelenleg is nyomozást folytat.
Az üzletember és a pedagógus közötti konfliktus 2020-ban kezdődött. – Vidd a sz…ros csatornádat oda, ahová akarod – mondta Lakatos József Zitának, amikor először találkoztak és a tanárnő meg szerette volna beszélni vele a csatornakérdést. Ám 2020 novemberében alapvetően változott meg Zita és a vállalkozó viszonya, amikor utóbbi már nyájas modorban kereste fel a pedagógust, ugyanis komoly gond adódott az építkezésen: a társasház egyik tűzfala egy olyan telekrészen húzódott, amelyet mindkét fél a maga tulajdonának tekintett. Az áttervezés roppant drága lett volna, ezért írásbeli megállapodás született a felek között: Lakatos megoldja Zitáék szennyvízelvezetését, a tanárnő pedig hozzájárul, hogy a társasház tűzfala rendben megépüljön. Zitáék olyannyira készségesek voltak, hogy áthelyezték a belső kerítésüket, elbontották a kukatárolót, és azt is hagyták, hogy a garázsuk zsindellyel fedett tetejébe is belevágjanak, hogy elférjen az ingatlan.
A per
Miután felépült a társasház tűzfala, és az építkezés többi része is rendben haladt, Lakatos József megszegve a szavát és előbb felmondta a Zitáékkal kötött megállapodást, majd beperelte a tanárnőt, ugyanis a vállalkozó ügyvédjének tájékoztatása szerint az egyezség Lakatosra nézve előnytelen volt.
A Palágyi György – Lakatos József ügyvédje – által benyújtott kereset szerint összesen 549 050 forintnyi kár érte őt, ám követelései közül több is vitatható lett volna. A vállalkozó például elbontott egy kerítést, amely a két telket választotta el egymástól. Az építmény helyreállításába beleegyezett a vállalkozó, majd később a bíróság előtt emiatt is pénzt követelt, mondván, Zita jogtalanul gazdagodott.
Lakatos József birtokvédelemért is folyamodott, miután hivatott egy földmérőt, aki ügyvédje állítása szerint kimérte, hogy társasháza tűzfala bizonyosan az ő telkén fut és nem lóg át Zitáékhoz – ahogy ezt a tanárnő állítja.
A kereset a XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon landolt, ahol aztán tárgyalás nélkül vált jogerős ítéletté, aminek kapcsán Lakatosék végrehajtást is kértek.
De hogyan lesz egy keresetből ítélet tárgyalás nélkül?
Védtelenül
Ha a bírósághoz beérkezik egy keresetlevél és azzal kapcsolatban mindent rendben találnak, akkor a dokumentumot kézbesítik az alperesnek, ebben az esetben Zitának, akinek innentől 45 napja lenne reagálni. Ha nem teszi, akkor kap egy bírósági meghagyást. Amennyiben erre sem reagál érdemben az alperes, akkor a kereset jogerőre emelkedhet. Zitáékkal pont ez történt.
Ilyesmi olyankor fordul elő, ha valaki nem képes vagy nem akarja megvédeni az igazát a bíróság előtt. A tanárnő esetében azonban nem ez történt, igenis fel akarta venni a kesztyűt. Ezt bizonyítja, hogy jogi képviselőt is fogadott. Mint azt lapunknak elmondta, egy ismerősük ajánlotta be nekik Fodróczy Géza ügyvédet, aki gyors megoldással kecsegtette őket, mondván, hogy Lakatos ügyvédjének, Palágyi Györgynek a régi ismerőse.
Hogy pontosan mi történt a jogi vita során, milyen beadványokkal próbálta képviselni ügyfelét Fodróczy, arról személyesen tőle érdeklődtünk, ám konkrét választ annak ellenére sem kaptunk, hogy Zita feloldotta az ügyvédi titoktartás kötelezettsége alól. Fodróczy lapunk kérdéseire többek között úgy válaszolt, hogy 2021 nyara óta foglalkozik az üggyel, 50-60 levélváltásuk volt Zitával, többször találkoztak és személyesen is ellátta Zita képviseletét több alkalommal, több helyen.
Ugyancsak árulkodó körülmény az ügyvéd hozzáállásával és az egész ügyben játszott szerepével kapcsolatban, hogy a jogász válasza nyomán Zita tőlünk tudta meg, hogy Fodróczy Géza pro bono, vagyis díjazás nélkül látta el a képviseletét az elmúlt években. Mint azt a tanárnő felidézte, egy óradíjas szerződést kötöttek a jogásszal, amely kapcsán előre kifizetett három órát, azóta pedig semmit. Díjazás nélküli képviseletről pedig nem esett szó köztük sem szóban, sem írásban, ilyen szerződést sem kötöttek a felek. Érdemes ugyanis kiemelni, hogy egy jogász hiába vállalja el valakinek a képviseletét díjazás nélkül, erről szintén írásban kell megállapodni. Sem Fodróczy, sem pedig Zita nem tudott bemutatni lapunk számára egy pro bono képviseletről szóló dokumentumot.
Eközben azonban folytak az eljárások a bíróság előtt, amelyek menetéről Zita alig értesült.
A tanárnőnek a mai napig nincsen a birtokában az írásos ítélet, valamint ügyének számos kulcsfontosságú dokumentuma, miközben még azt sem tudja, hogy jogi képviselője milyen beadványokkal fordult a bírósághoz az ügyében – ha volt egyáltalán ilyen.
Ügyvéd és helyettes ügyvéd
Az ügy kapcsán megkerestük Lakatos József jogi képviselőjét, Palágyi Györgyöt is, aki személyes találkozót javasolt. Ezen a beszélgetésen hangzott el a cikkünk elején is ismertetett párbeszéd a kispesti tanárnő és családjának bedarálásáról.
Találkozásunkkor szóba hoztuk, hogy az ügy szereplői kapcsán végzett rutinellenőrzés során érdekes adatokra bukkantunk: a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján Palágyi György oldalát megnyitva az látható, hogy Palágyi és Fodróczy, a két ellenérdekelt fél jogi képviselője ügyvéd és helyettes ügyvédként vannak feltüntetve.
Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben, amikor Palágyi akadályoztatva van és erre felhatalmazást ad, Fodróczy eljárhat helyette. Ilyenkor akár átvehet postai küldeményeket és hivatalos iratokat is. Kérdésünkre Zita elmondta: soha, egyik jogász sem mondta el neki, hogy ők ügyvéd és helyettes ügyvéd kapcsolatban állnak egymással.
Palágyi György interjúnk során láthatóan meglepődött, amikor ezt szóba hoztuk, ám leszögezte, szerinte nincs összeférhetetlenség. Fodróczy Géza ugyanezen a véleményen volt. A két ügyvéd egybehangzó állítása szerint Zita ügyében nem jártak el egymás helyett, és csupán kétszer fordult elő helyettesítés a korábbi ügyeikben. Legutóbb egy éve, egy büntetőügyben került sor erre. Lapunk kérdést juttatott el az esetleges összeférhetetlenséggel kapcsolatban a Magyar Ügyvédi Kamarához.
Ellehetetlenülés?
Zita és családja jelenleg átköltöztek egy, a kertjükben levő melléképületbe, ahol még valamennyire működik a csatorna, ám ki tudja, hogy meddig. Enyhe kifejezés, hogy
Lakatos József érkezése méltatlan körülményeket kényszerített a családra: az édesanya, az édesapa és kamasz lányuk sem fürödni, sem mosni nem tud és még a mellékhelyiséget sem tudják használni saját otthonukban.
Amikor a helyszínen jártunk, röstellkedve beszéltek helyzetükről, pedig ők maguk vétlenek: a csatornaproblémát megörökölték az előző lakótól, Lakatos pedig ellehetetlenítette a helyzet kulturált rendezésének lehetőségét.
Az utcafront alatti fő szennyvízvezeték ezen a helyen öt méter mélyen fut, ezért sok millió forintos beruházás kellene ahhoz, hogy megoldják a csatornakérdést. Mindeközben Lakatos József elindította a végrehajtást, amelynek összegét, jelenleg több mint kilencszázezer forintot a házra terhelt a végrehajtó. Ez azt jelenti, hogy Zita az ingatlanjára sem tud hitelt felvenni. A tanárnő és nyugdíjas, krónikus beteg férjének ügye jelenleg az elképzelhető legrosszabb végkifejlet felé halad. Ráadásul komolyan vehető jogi képviselet híján néz szembe ezzel a helyzettel.
A tanárnő a kispesti Fidesz–KDNP-frakció vezetőjétől, Dódity Gabriella képviselőtől kért segítséget, aki Fekete Márk önkormányzati képviselővel kezdte el feltárni a meglehetősen szövevényes ügyet. Dódity szerint az egész eset jól mutatja azt az urambátyámrendszert és elképesztő arroganciát, amely a baloldali vezetés mellett eluralkodott XIX. kerületben.
– Már a 2019-ben kiszivárgott hangfelvételeken is hallhattuk, hogyan tekint az önkormányzati munkára a baloldal – mondta Dódity Gabriella, felidézve Lackner Csaba ex-MSZP-s képviselő elhíresült mondását:
aki nem keresi meg az évi százmilliót önkormányzati képviselőként, az hülye.
Dódity szerint már az is beszédes, ahogyan az önkormányzattól elkerült az ingatlan Lakatos Józsefhez: ez egy telekcsere eredményeként létrejött ügylet volt, amelynek lényege az lett volna, hogy a kerületvezetés megújítsa az 50-es villamos végállomását. Ez a munka azóta sem kezdődött el, ám az elcserélt ingatlan a korrupciógyanús ügyletek után a Mr. Negyven Százalékként emlegetett korábbi vagyonkezelő-vezető, Kránitz Krisztián bizalmasához – Lakatoshoz – került. – Ahhoz, aki a kispesti Százszorszép Óvoda botrányos felújítását végezte, amely ügyben nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda – mutatott rá Dódity. A képviselő szerint Kispest baloldali vezetése nem nagyon akar megszabadulni az ilyen és ehhez hasonló elemektől.
forrás:magyarnemzet.hu