Bizonyára sokunk emlékezetében élénken él az az időszak, amikor nem kezdődött el úgy egy év, hogy ne emelkedtek volna a rezsiárak. A Gyurcsány Ferenc vezette baloldal 2010 előtt kétszeresére emelte a villamos energia és háromszorosára a lakossági földgáz árát, s mivel az általuk okozott gazdasági válságból egyébként is megszorításokkal és adóemelésekkel próbálták kirángatni az országot, a megélhetési költségek hatalmas mértékben emelkedtek.
Rezsiharc kezdődött
Bő tíz éve annak, hogy e kudarcokkal teli korszak véget ért, a Gyurcsány-vezette baloldal azonban most sem tenne másképp, minthogy az egekbe emelné a rezsiköltségeket, ugyanis azt követelik az Orbán-kormánytól, hogy vezesse be a piaci árat a gáz- és az áramszolgáltatás tekintetében. Ebben az esetben egy magyar család évente 380-400 ezer forinttal fizetne többet, mint a jelenlegi helyzetben. Ez azonban csak egy baloldali ábránd: a 2010-ben felállt polgári kormány első nagy küzdelme ugyanis a Brüsszellel éveken át vívott rezsiharc volt, s most is egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy amennyire lehet, alacsonyan tartsa a rezsiárakat hazánkban.
Visszavásárolt stratégiai vállalatok
Szemléltetésképpen: míg a Gyurcsány-kormány idején a bérekhez viszonyítva a magyar családok fizettek a legtöbbet a gázért és az áramért az Európai Unióban, addig most Magyarországon a legolcsóbb a gáz, az áram ára pedig a második legolcsóbb. S hogy mindez hogyan lehetséges? Úgy, hogy az Orbán-kormány kevés kivételtől eltekintve szinte minden, a Gyurcsány-korszakban külföldi kézre juttatott magyar közműcéget, gáztározót, erőművet visszavásárolt. Közel egy évtizedbe került, hogy visszaszerezzék a baloldali kormányok által 2002 és 2010 között elherdált stratégiai vállalatokat, amelyek száma mintegy 190-re tehető. A legfontosabb energetikai cégek visszavásárlása egyebek közt a rezsicsökkentést is lehetővé tette.
A klímavédelem jegyében sarcolnak
Mindeközben Brüsszel, a klímavédelemre hivatkozva bonyolult adórendszer bevezetésével akarja sarcolni azokat az embereket és családokat, akiknek autójuk és lakásuk van, azonban a visegrádi országok kijelentették, semmiképpen nem járulnak olyan döntésekhez, amelyek tovább emelnék a villany és a gáz árát. Bécsben vagy Berlinben kétszer-háromszor akkora a rezsi összege, mint Budapesten, Stockholmban pedig a budapesti gázár nyolcszorosát kénytelenek kifizetni. A magyar kormány álláspontja szerint a klímavédelem fontos, annak költségeit azonban a károsanyag-kibocsátó nagy cégekkel s nem pedig az emberekkel kell megfizettetni.
Hosszú távú gázszerződést kötött a kormány
Annak hátterében, hogy a rezsiárak Európa legtöbb országában az egekbe szöktek, az áll, hogy brüsszeli nyomásra idejekorán elkezdték leépíteni a hagyományos energiatermelést, ennek negatív következményei pedig már tavasszal érezhetők voltak, ugyanis több országban is kifogytak az energiatározók. Éppen ezért rendkívül fontos: Magyarország tíz plusz öt évre szóló gázvásárlási szerződést kötött az orosz állami gázszolgáltatóval, a Gazprommal, aminek köszönhetően hazánk energiaellátásának biztonsága ebben a bizonytalanságokkal teli világban is hosszú távon garantálva van.
forrás:kispest.info