Szállóigévé vált ez a szó a közélet iránt érdeklődőknek, „olyan nem lehet, hogy ilyen még egyszer megtörténhet” indulattá vált a jobbosoknak. De mit mond vajon ez a szó a fiataloknak? Mit mond ez a szó azoknak, akik iskolapadban ültek 2006-ban, vagy épp a diplomamunkájukat írták, és csak fél szemmel látták a tévében, hogy valami lángol valami nagy székház körül? Mit mond ez azoknak, akik azzal hessegetik el maguktól és gyermekeiktől saját jövőjük ígéretét, hogy „ó, én nem foglalkozom politikával.” Mit mond ez azoknak, akik ma csak a borvirágos orrú, tornacsukás Gyurcsányt látják, felületesen szemlélve, hogy milyen jó arc? Mit mond ez azoknak, akik bohókás fiatalságukban saját alkoholgőzös hétvégéjüket látják visszaköszönni, ahogy a baloldal vezére majdnem hanyatt esik, billegésében a kirakat üvege támasztja meg?
Már elnézést kérek, de mi nem ronthatjuk el. Mi nem hallgathatjuk el, mi nem tehetjük meg, hogy nem mutatjuk meg a fiataljainknak, ki is ez a Gyurcsány, és mit akar a hazánkkal ismét. Ezért is hiánypótló ez a film.
Tudnia kell minden fiatalnak, ki mozgatja a szálakat, ki ez a Gyurcsány, aki fiatal és alkalmatlan, ám nyerészkedő politikai panoptikumi bábjain keresztül ismét hatalomra tör.
Itt van Karácsony. Na nem az ünnep. Zuglót vezette, szegény kerület… közben miniszterelnök akart lenni. Igaz, az is kiszivárgott tőle, a „f... szért hagyta rábeszélni magát erre.” Majd a főváros élén ismét semmi mással nem foglalkozik, mint azzal, hogy Gyurcsány kesztyűbábjaként az ország élére kerüljön; mit számít, hogy Budapestet sem képes vezetni. És közben hazudozik. Hiperpasszív nyelvtudásról, doktori fokozatról, ki tudja, még miről, miközben a saját nevét sem tudja leírni, azt írja, GeLgely. És nem, nem az a leggázabb, hogy nem tud angolul, bár az is elég ciki egy miniszterelnök-jelölttől. A legrosszabb az, hogy hazudik. Volt kitől tanulnia. Emlékezzünk csak Gyurcsány szavaira, és emlékeztessünk rá mindenkit, aki azt gondolja, ami 15 évvel ezelőtt volt, az ma már történelem. Gyurcsány nem az, előhozta a teljes politikai panoptikumát, teletette már velük a fővárost és maga előtt tolja csetlő-botló ifjoncát, Karácsonyt is, hogy ugyanazt tegye, amit egy évtizeddel ezelőtt. Mit is? Gyurcsány szavaival:
„Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit.”
De, Feri, csináltatok. Elk…tátok, és ismét erre készültök. De mi nem fogjuk engedni.
