Az 1956-os emlékév keretèben arra kértük a kispestieket, szerkesszünk együtt egy könyvet arról, milyen is volt 1956 Kispesten.
Sokan csatlakoztak; a legmeghatóbb talán az az idős úr volt, aki elhozta hozzánk régi fényképezőgépét, amellyel rögzítette az eseményeket. És elhozta a fotóit is, amelyeket addig senki sem látott, hogy tegyük bele a könyvbe. A képek negatívjait a forradalom leverését követően egy uborkás üvegbe tette, és a barackfa tövébe elásva elrejtette. Amikor ezt elmesélte, tudtam, mekkora jelentősége van annak, hogy eljött hozzánk.
Vajon hány hasonló emlék lehet még elásva nemcsak a kispesti kertekben, hanem a lelkekben is?
Nem feledünk, és nem engedünk feledtetni
A kiadvány eléréséhez, kattintson a boritóra!
